Anya vagyok, de nem a tied- ps
Ősszel olvasott P egy cikket, és mesélt róla. Amit persze elsőre baromira félreértettem, és gonoszságnak ítéltem meg, de másodszorra elolvasva megmelengette a szívemet!
Anyja vagyok én immár kettőnek is, de a férjemnek a felesége.
Én ilyen vagyok, hogy vannak dolgok, amiről határozott véleményem van: pl az, hogy a család számbeli szaporulata nem lehet indok arra, hogy eltűnjön az ember a szerepekben/mögött.
Az eredeti cikket itt találod: KATT
Amikor a régigyerekünk kicsi volt, akkor is furán néztem azokat a párokat, akik Anyának és Apának szólították egymást. Nem értettem, de elfogadtam, hogy most annyira beszippantotta őket a gyerekük cukisága, hogy már nem tudnak józanul gondolkodni. Vagy csak ezt látták máshol, vagy egyszerűen csak ezt szokták meg.
Nem arra gondolok, amikor a gyereknek mondják, hogy "Menj Apához! Kérj Anyától enni! Anya majd elintézi/felmossa/ki és megtörli/összevarrja." A gyerek ilyenkor teljesen tisztában van azzal, hogy ki kicsoda, főleg, ha még ujjal is mutogatnak a drága szülők egymásra.
Persze, lehetne ezen lélek-búvárkodni, hogy mitől alakul ez ki... nem értek hozzá, de biztosan millió oldalról meg lehetne fogni: a szülői szerepben találta meg az új identitását, nem elég magabiztos, nem tud másban kiteljesedni, ebben van sikerélménye, vagy csak nem tudja, hogy összezavarja azt a szerencsétlen kölyköt :D Ez nem az én szakterületem.
Nekem sose jött a számra, sose tudtam volna A Férfit, a Szerelmet Apának hívni. Persze, apa ő is, csak nem az enyém. Nekem már volt akkor egy régi, megbízható, jól bejáratott Apám, miért is cseréltem volna le másra?! Ő ugyanígy volt az Anya megszólítással, az nem nekem járt.
Ami még nagyon szívmelengető volt, az a kombiné, ami szülés és gyerekágy alatt is azt üzeni: Ne félj, leszel még nő is! Akkor is, ha most egy éjjel-nappalos tejautomatának érzed magad, beépített büfi és simi funkciókkal; utóbbiból a 3 hónaposnál nagyobb egyedek is részesülnek néha.
Nehéz túllátni a pelenkahegyen, a 1,5-2 óránkénti szoptatásokon (amik néha egymásba csúsznak), a kialvatlanságon és a romokban heverő lakáson.
Ebből a romhalmazból lesz valaha nő? Azt mondják!
Lesz ugyanolyan, mint előtte? Nem hinném, ezt már kifejezetten másképp mondják.
Más lesz: érettebb, bölcsebb, harcedzettebb, nőiesebb.
Anyja vagyok én immár kettőnek is, de a férjemnek a felesége.
Én ilyen vagyok, hogy vannak dolgok, amiről határozott véleményem van: pl az, hogy a család számbeli szaporulata nem lehet indok arra, hogy eltűnjön az ember a szerepekben/mögött.
Az eredeti cikket itt találod: KATT
Amikor a régigyerekünk kicsi volt, akkor is furán néztem azokat a párokat, akik Anyának és Apának szólították egymást. Nem értettem, de elfogadtam, hogy most annyira beszippantotta őket a gyerekük cukisága, hogy már nem tudnak józanul gondolkodni. Vagy csak ezt látták máshol, vagy egyszerűen csak ezt szokták meg.
Nem arra gondolok, amikor a gyereknek mondják, hogy "Menj Apához! Kérj Anyától enni! Anya majd elintézi/felmossa/ki és megtörli/összevarrja." A gyerek ilyenkor teljesen tisztában van azzal, hogy ki kicsoda, főleg, ha még ujjal is mutogatnak a drága szülők egymásra.
Persze, lehetne ezen lélek-búvárkodni, hogy mitől alakul ez ki... nem értek hozzá, de biztosan millió oldalról meg lehetne fogni: a szülői szerepben találta meg az új identitását, nem elég magabiztos, nem tud másban kiteljesedni, ebben van sikerélménye, vagy csak nem tudja, hogy összezavarja azt a szerencsétlen kölyköt :D Ez nem az én szakterületem.
Nekem sose jött a számra, sose tudtam volna A Férfit, a Szerelmet Apának hívni. Persze, apa ő is, csak nem az enyém. Nekem már volt akkor egy régi, megbízható, jól bejáratott Apám, miért is cseréltem volna le másra?! Ő ugyanígy volt az Anya megszólítással, az nem nekem járt.
Ami még nagyon szívmelengető volt, az a kombiné, ami szülés és gyerekágy alatt is azt üzeni: Ne félj, leszel még nő is! Akkor is, ha most egy éjjel-nappalos tejautomatának érzed magad, beépített büfi és simi funkciókkal; utóbbiból a 3 hónaposnál nagyobb egyedek is részesülnek néha.
Nehéz túllátni a pelenkahegyen, a 1,5-2 óránkénti szoptatásokon (amik néha egymásba csúsznak), a kialvatlanságon és a romokban heverő lakáson.
Ebből a romhalmazból lesz valaha nő? Azt mondják!
Lesz ugyanolyan, mint előtte? Nem hinném, ezt már kifejezetten másképp mondják.
Más lesz: érettebb, bölcsebb, harcedzettebb, nőiesebb.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése