Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2016

Csacsogás

8-9 éves lehetett, hazajött az iskolából. Én ültem a kanapén, és hallgattam. Csacsogott az iskoláról, az osztálytársakról, mindenféléről. Igazából nem is emlékszem, hogy pontosan miről, én csak a hangjára figyeltem. Arra a nagyon bájos, kisfiús, csilingelő hangra. Szaranya voltam, mert nem érdekelt a mondandója, csak a hangját akartam. 

Utoljára magamba akartam szívni a gyerekkora hangját. Emlékezni akartam erre a pillanatra, rögzíteni magamban azt a hangot, mert tudtam, hogy nem tart örökké.
Jön majd egy férfigang, aki átveszi a csobogó kispatak hangját. Egy férfi hangja, akire tudom, hogy büszke leszek.
És most 8-9 évvel később hallom ezt a férfi hangot, látom ugyanazt a meleg barna szemet.
És büszke vagyok.