4 év után normális vércukor értékek?
Már egy ideje már fontolgatom, hogy kellene blogolni... nekem itt megy ki a gőz, de most tök jó apropóm is van. A kötelező terhességi terheléses laboron nagyon meglepő értékeket kaptam vissza.
Mivel nem éreztem rosszul magam, nem voltak tipikus vércukor eséses tüneteim, ezért nem csodálkoztam rajta, hogy a 0' perces vércukor a normális tartományban volt végig, de a többin azért igencsak elcsodálkoztam.
Amikor egy barátnőmnek mondtam, hogy elkezdtem edzőterembe járni, és a második vagy harmadik alkalom után megfájdult a derekam, akkor ő már nevetve mondta magának, hogy "Vera elment mozogni, tuti, hogy terhes lesz" :D és így is lett... A kezdeti döccenők után jöttek a vizsgálatok, laborok, mifene, aztán hála Istennek Karácsony, és akkor mindenki békén hagyott. De eljött a 24-28. hét, amikor is ugye meg kell lenni a cukorterheléses vérvizsgálatnak. Mivel, ahogy írtam, vércukor rosszaságos tüneteim nem voltak, ezért nem akartam hamarabb megcsinálni (Nórinál a 15. héten volt). Utalásképpen ezek a normális értékek:
2014-ben, várandósan ilyen értékeim voltak: 0': 4,1; 120': 9,34
2018-ban pedig ilyenek: 0': 4,9; 60': 7,19; 120': 5,02
Egy egészséges ember esetében ez így is néz ki, eszik, emelkedik a vércukor szint, és 1,5-2 óra elteltével visszatér a kiindulási érték közelébe. Nem mondom, hogy most már akkor életem végéig tök okés vagyok, és gyógyultnak nyilvánítom magam. Azt viszont mondom, hogy kevés odafigyeléssel, értelmes kompromisszumokkal lehet jobban lenni, javulni, gyógyulni.
Hogy én mit csináltam? Először a standard 160 g-os diétát Meforallal (inzulin érzékenyítő gyógyszer), kevés mozgással. Ekkor jött Nóri, várandósság alatt 6 kg fogyás. Utána mindenféle útkeresős diéta kilengések, amíg Nóri és Peti egészsége miatt megadtam magam, és lett az, ami most van.
1. Amit elhagytam: ezer éve nem eszünk finomított cukrot és fehér lisztet, ez nem változott. Emellett Nóri durva ekcémája, és Peti szomorú pajzsmirigye miatt nincs tej és glutén sem. ÚRISTENAKKORMEGMITESZTEK? FÉNYT? AKKORTIMOSTPALEÓZTOK?
Nem, nem paleózunk, bár az alapok nagyon hasonlítanak. Nem hiszek abban, hogy mindenkinek jó az egyfajta, nagyon standard és rettentő szigorúan kirekesztő táplálkozás, de van, akinek jó is lehet. Csak családon belül látom, hogy amíg én kisebb dráma mellett tudok glutént fogyasztani, addig ugyanattól Nóri iszonyat viszketős lesz, Peti meg migrénnel is fetreng akár 1 napig... ésszel kell kiválogatni azt, ami jó az embernek és kukába dobni azt, ami nem jó.
Sokat, sokfélét és nagyon jókat eszünk. Nem, nem eszünk kenyeret. Hiányzik. Sokszor. De ha meg eszünk, akkor mindenkit mindenféle válogatott nyavalya vesz elő, szóval megbánjuk, hogy egyáltalán ránéztünk arra a megveszekedett kenyérre!
2. Amit pótoltam: sok vitamin és egyéb
Mivel nem éreztem rosszul magam, nem voltak tipikus vércukor eséses tüneteim, ezért nem csodálkoztam rajta, hogy a 0' perces vércukor a normális tartományban volt végig, de a többin azért igencsak elcsodálkoztam.
Amikor egy barátnőmnek mondtam, hogy elkezdtem edzőterembe járni, és a második vagy harmadik alkalom után megfájdult a derekam, akkor ő már nevetve mondta magának, hogy "Vera elment mozogni, tuti, hogy terhes lesz" :D és így is lett... A kezdeti döccenők után jöttek a vizsgálatok, laborok, mifene, aztán hála Istennek Karácsony, és akkor mindenki békén hagyott. De eljött a 24-28. hét, amikor is ugye meg kell lenni a cukorterheléses vérvizsgálatnak. Mivel, ahogy írtam, vércukor rosszaságos tüneteim nem voltak, ezért nem akartam hamarabb megcsinálni (Nórinál a 15. héten volt). Utalásképpen ezek a normális értékek:
- Étkezés előtt: 3,5–5,4 mmol/l
- Étkezés után 1 órával: < 7,0 mmol/l
- Étkezés után 2 órával: < 6,1 mmol/l
2014-ben, várandósan ilyen értékeim voltak: 0': 4,1; 120': 9,34
2018-ban pedig ilyenek: 0': 4,9; 60': 7,19; 120': 5,02
Egy egészséges ember esetében ez így is néz ki, eszik, emelkedik a vércukor szint, és 1,5-2 óra elteltével visszatér a kiindulási érték közelébe. Nem mondom, hogy most már akkor életem végéig tök okés vagyok, és gyógyultnak nyilvánítom magam. Azt viszont mondom, hogy kevés odafigyeléssel, értelmes kompromisszumokkal lehet jobban lenni, javulni, gyógyulni.
Hogy én mit csináltam? Először a standard 160 g-os diétát Meforallal (inzulin érzékenyítő gyógyszer), kevés mozgással. Ekkor jött Nóri, várandósság alatt 6 kg fogyás. Utána mindenféle útkeresős diéta kilengések, amíg Nóri és Peti egészsége miatt megadtam magam, és lett az, ami most van.
1. Amit elhagytam: ezer éve nem eszünk finomított cukrot és fehér lisztet, ez nem változott. Emellett Nóri durva ekcémája, és Peti szomorú pajzsmirigye miatt nincs tej és glutén sem. ÚRISTENAKKORMEGMITESZTEK? FÉNYT? AKKORTIMOSTPALEÓZTOK?
Nem, nem paleózunk, bár az alapok nagyon hasonlítanak. Nem hiszek abban, hogy mindenkinek jó az egyfajta, nagyon standard és rettentő szigorúan kirekesztő táplálkozás, de van, akinek jó is lehet. Csak családon belül látom, hogy amíg én kisebb dráma mellett tudok glutént fogyasztani, addig ugyanattól Nóri iszonyat viszketős lesz, Peti meg migrénnel is fetreng akár 1 napig... ésszel kell kiválogatni azt, ami jó az embernek és kukába dobni azt, ami nem jó.
Sokat, sokfélét és nagyon jókat eszünk. Nem, nem eszünk kenyeret. Hiányzik. Sokszor. De ha meg eszünk, akkor mindenkit mindenféle válogatott nyavalya vesz elő, szóval megbánjuk, hogy egyáltalán ránéztünk arra a megveszekedett kenyérre!
2. Amit pótoltam: sok vitamin és egyéb
- D vitamin, nagyon sok, több, mint a hivatalos ajánlások
- C vitamin, sook!
- jód és szerves szelén a pajzsmirigy támogatására
- halolaj: pfujj, de nagyon hasznos
- cink
- magnézium, a bőrre fújós fajta
- bélflóra helyreállítás pro- és prebiotikummal, csontlevessel
3. Ami még MINDIG hiányzik: a mozgás. A várandósság előtt elkezdtem, ugye voltam 3x is! Aztán jöttek a rosszullétek, amire meg összeszedtem magam, egy olyan diagnózis, ami miatt nem mozoghatok, és a természetes szülésről szóló terveimnek is búcsút kellett intenem... Na de még 10 hét+6, és akkor majd aztán! Nem tudom mi lesz, de nagyon kell, mert most is fogyok, és lógni fog rajtam mindenhol a bőr...
Nem vagyok orvos, nem ajánlom senkinek, hogy dobja el a gyógyszereit, és hagyja ott az orvosát! Ez egyszerűen az én történetem.
Egy kis biztatás, hogy a tudomány mai állása szerint visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan állapotok nincsenek bebetonozva, csak másik oldalról kell megfogni. :)
Nem vagyok orvos, nem ajánlom senkinek, hogy dobja el a gyógyszereit, és hagyja ott az orvosát! Ez egyszerűen az én történetem.
Egy kis biztatás, hogy a tudomány mai állása szerint visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan állapotok nincsenek bebetonozva, csak másik oldalról kell megfogni. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése