Ugrás a fő tartalomra

Kókuszos diabetikus "édesség"

A terhességi cukorbetegség csodákat tesz az ember alakjával, márha komolyan veszi... Én komolyan veszem, de a 8. hónap vége felé már kezdek besokallni, és nagyon-nagyon vágytam valami édességre, amiből nem morzsákat ehetek, és még jól is esik.


Az inspirációt a Pinteresten találtam, de kicsit megcsavartam, mert egyrészt nem volt itthon pár cucc+ nekem túl kókuszosnak tűnt. 

Recept

  • 2 csésze natúr kókuszreszelék
  • 4 ek kókuszolaj
  • 1 citrom héja
  • 1/2 citrom leve (ízlés szerint lehet kevesebb is, ez elég savanykás lett)
  • 1 kk stevia por
  • (vanília/vanília kivonat, na ez nem volt)
A hozzávalókat kézzel érdemes összegyurmázni, mert a kókuszolaj ilyenkor megolvad, és nagyon könnyű egyenletesen eloszlatni a masszában. Persze meg is lehet olvasztani előre, és kanállal összekeverni. Én általában lusta vagyok, és inkább maszatolok kézzel.

Ha nincsenek benne kókuszolaj darabkák, akkor találni kell neki egy nem túl magas formát, mondjuk egy fagyis doboz tetejét; vagy szilikon bonbon formába is tölthetjük, vagy apró golyókat is formálhatunk és meghempergethetjük kókuszreszelékben. A hűtőben 1-2 óra kell, amíg teljesen megszilárdul.

Ne számíts süti élményre, állagra olyasmi lesz, mint egy kókuszos fehér csoki. Szilárd, kicsit olajos-feeling, de ha mást nem lehet, akkor életet ment.

Nekem nagyon jól esett a kókusz és a citrom kiegyensúlyozott frissessége, és más cukrot nem fogyasztó ismerős is nagyon boldog volt, amikor stikában megkínáltam a rettenet mennyiségű keksszel és sütivel megrakott asztal mellett. El is dugtuk a maradékot a hűtőbe, hogy maradjon későbbre is.

Ch: 0 g

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenmentes házi májkrém recept

A családban majdnem mindenki szereti a májkrémet, még a legkisebb is. A bolti májkrémben nagyon kevés olyan összetevő van, amit úgy magában szívesen megennék, vagy megetetnék mással, szóval azt inkább offolom.
Évekkel ezelőtt ettem már házi májkrémet, de akkor az nagyon nem ízlett, nehéz volt és száraz. Akartam egy nagyon szuper sajátot, és elsőre sikerült, amit azóta már többször megismételtem.


Elengedtem és visszakaptam

Arra már rájöttem, hogy az anyaság, vagy lehet, hogy az élet úgy egyáltalán hullámvasút. Egyszer minden és mindenki okés, máskor meg csak kapkodom a fejem, hogy hová tűnt a talaj a lábam alól?! Ez a mostani várandósság is ilyen...

Azzal kezdődött, hogy a 40. szülinapomra kaptam egy pozitív tesztet. Már egy ideje tudtam, hogy nem vagyok egyedül. Cserébe jött a pecsételő vérzés, és ment a kukába 3 prágai vonatjegy, mert nem mertem elindulni.
Pár hét para és fekvés után ez a hullám elcsitult.

Aztán a második trimeszter végén kiderült, hogy a köldökzsinór nem jó helyről ered, és valószínűleg szabadon futó erek vannak a magzatburokban. Ez akkor okoz gondot, ha beindul a szülés, reped a magzatburok, mert akkor az erek is repednek. Életveszély a babának. Hogy emellett a VBA2C terveimről is le kellett mondani, az már semmi volt, nem is érdekelt. Persze voltam olyan hülye, hogy utána olvastam a "vasa previa"-nak... nem voltak horror történetek, mert ha diagnosztizált esetről van szó…

A tanévkezdés margójára

Az a baj, hogy amikor eszembe jut valami forradalmi gondolat, akkor nem írom le, és a végén valami zavaros katyvaszból kell előhalásznom a gondolataimat. Mármint a fejemből. Nehezen szedtem ezt is össze, pedig az Aldiba menet és jövet olyan kis helyre esszének tűnt!

Nóri hamarosan 3 éves, intézményköteles, vagy tanköteles, nem tudom pontosan a kifejezések jelentéstartalmát, a lényeg az, hogy valahová járnia kellene nem sokára. Nyilván nem fog.
Sokan kérdezik, hogy mondják: jaj, akkor már mindjárt megy oviba! Én meg sejtelmesen mosolygok, vagy, ha olyan a helyzet, akkor a mosoly mellé finoman megrázom a fejem... Nagyon kényesnek érzem a témát. Mit mondjak? Nem, nem megy oviba, még otthon tudok maradni/otthonról dolgozom... persze, így van, de nem ez az igazi indokNem, nem megy oviba, az ovi nem neki való... ez is igaz, de akkor meg kerek szemmel néznek, hogy mi baja ennek a kis bűbájnak, hogy az ovi nem neki való?! Nem, nem megy oviba, az ovi nem való egy gyereknek sem... igen, ez az i…