Ugrás a fő tartalomra

Szépség 2000 éve, és ma

Augusztusban és szeptemberben is sminkeltem egy-egy menyasszonyt. Amikor családi körben beszélgettünk erről otthon, a Nagy Gyereknek volt mondanivalója.
Nagyon bírom, hogy intelligens, önálló gondolatai vannak. 
Megkérdezte: "de Anya, nem az van a Bibliában, hogy ezt nem szabad, az ilyen szépítgetős, hajfonogatós dolgokat?!" 

Persze nem gondolta komolyan, de azt sejtem, hogy van, aki igen, és azonnal tudtam, hogy írnom kell!





Péter első levele, 3. fejezet. Erről van tehát szó. Kemény téma. Könnyen visz a törvényeskedés felé, vagy éppen a totális lázadásba, hogy nekem aztán senki ne mondja meg, főleg egy férfi! Óóóó!

Bár van papírom róla, hogy tudom a Bibliát értelmezni, nem tartom magam se tudósnak, de teológusnak, véleményem viszont - természetesen - nekem is van.

Ami nekem nagyon hangosan beszél, az a "ne ez-hanem az", és ez az összes fellelhető fordításban így van.

Ugyanaz különböző fordításokban:

Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, ne a hajfonogatás, arany ékszerek felrakása vagy különféle ruhák felöltése, hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes Isten előtt. 

Ékességüket ne külsőségekben keressék, abban, hogy hullámos a hajuk, arany ékszereket aggatnak magukra vagy drága ruhákat viselnek. Isten szemében a rejtett ember az értékes, romolhatatlan szelídségével és nyugodt lelkével. 

Ékességetek ne legyen külsőséges: kigöndörített haj, arany ékszer vagy fényes öltözet. Isten előtt a rejtett belső ember értékes a maga zavartalan szelídségében és lelki nyugalmában.


A szépség definíciója... úgy tűnik,  2000 éve ugyanott keressük... Ezerféleképpen fogalmazzuk meg, de a legtöbb gondolkodó arra a következtetésre jutott, hogy a szépség esszenciája nem a külsőségekben van, hanem valami belső dolog, ami kifelé sugárzik.

Olyan könnyű elfoglalni magunkat az életünkkel, a külsőnkkel, rácsavarodni a mindennapokra, a gondokra, olyan nagyon nehéz csendben maradni, a belső emberrel foglalkozni.
A világunk is teljesen rá van állva a külsőségekre. Mennyi időd van egy állásinterjún jó benyomást tenni? Másodpercek! Nincs időnk arra sem, hogy a másikat megpróbáljuk ne a ruhája alapján megítélni.
Azt látom, hogy a lényeg nem abban van, hogy a szép haj, a ruhák és a smink nem fontosak, vagy károsak. Nekem ez egy olyan Istent mutat, aki a szívem legmélyét látja. Nem a felszínt nézi, nem a sok réteget, kérget, amit magamra pakoltam, hanem a lelkem mélyét. És ami a legfontosabb, nem csak nézi, hanem látja is, ismeri, és örül neki. Akkor is, ha éppen egy magzatpózban kucorgó roncsot talál, és akkor is, ha megvan a csendes lélek, a békesség belül.


Nyers fordítás egy mai angol verzióból:
Ami számít, az nem a külső megjelenés- a frizurád, az ékszereid, vagy a ruhád szabása, hanem a belső berendezkedésed. Finomítsd a belső szépséged, a gyengéd, bájos fajtát, amiben Isten gyönyörködik.

Akkor mi legyen a külsőnkkel? Én egy mindenben egyensúlyra törekvő ember vagyok. Azt hiszem, hogy sem a jelmezszerű, kirívó-kihívó stílus; sem a szőrös láb-zsíros haj kombó nem oké. Persze vannak, olyan periódusok, főleg kicsi gyerekkel, amikor más nem megy, csak az utóbbi, de nem erre gondolok :D
Az is biztos, hogy a külsőnk nagyon erős kivetítése annak, hogy mi folyik belül. Bizonytalanság, kiegyensúlyozottság, elveszettség vagy magabiztosság.

Ha belül minden rendben van, akkor lehet hajfonat, lehet ékszer, és lehet smink, mind szabadon választott versenyszám, ami azt is jelenti, hogy az ember szabad arra is, hogy ne éljen ezekkel.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egészség és örökkévalóság

Amikor a gyerekeimre gondolok, nagyon fontosnak tartom az egészségüket. Stressz, para, amikor betegek, esetleg olyan tünetekkel, amik ismeretlenek számomra. Féltem őket, de igyekszem olyan kezelést választani, ami nem tartalmaz felesleges mennyiségű gyógyszert. Tudom, hogy hosszú távon ezzel segítem őket.

Hasonlóan állok a saját IR-emhez, és a pajzsmirigy alul működésemhez.

A hiszti felrobbantotta a netet!

Pont ma olvastam a témában két helyen is. Azt hiszem a spektrum két ellenpólusán. Nem is feltétlen a bejegyzések, mert az egyik csak egy szimpla kérdés volt a hiszti definíciójáról, a másik meg egy cikk a kiborult gyerek és szülője társadalmi megítéléséről.
Persze, ami érdekes volt, azok a kommentek. Mennyire másképp látjuk ugyanazt a helyzetet!

Én nem a gyerekek viselkedését akarom megfejteni, és tanácsokat adni a megoldásukra, csak egy csomó kérdés merült fel bennem a témával kapcsolatban.

Jaj, de azért valami alapállást kell adni, legyen itt egy eset:
Fent látható ifjú hölgy lekapja a dm-ben az állványról a szemüveget, és meg szeretné tartani, Édesanya mondja neki: nem, Kincsem, ezt nem vesszük meg! De iden! Nem, Szívem, kérlek tedd vissza! Dededededededeee! Én veszem! Fizeti Néninek! Sírás, közelharc, üzletből mihamarabb ki! (illetve kinek-milyen befejezés fekszik, vérmérséklet és legjobb tudás szerint)

Az én kérdéseim ilyesmik:

- Ha nem a Kishölgy, hanem egy nagykorú szerettünk …

Zöldség fasírt

Ha az ember nem eszik húst, akkor is szeretne finomat enni. A családnak készített pulykafasírtot készítettem el gyökérzöldségekből, zsír, tej és mindenféle mentesen.

Az a jó benne, hogy nincs szigorú recept, elég gyorsan megvan, és majdnem minden diétába beilleszthető...
Illetve addig lehet variálni, amíg jó nem lesz :D